A kézilabda egy labdajáték, amelyet két 7 tagú csapat (hat mezõnyjátékos és egy kapus) játszik egymás ellen. Az a csapat nyer, amelyik többször tudja az ellenfél kapujába juttatni a rendelkezésre álló játékidõ alatt a kézilabdát. Egy kézilabda-mérkõzés két 30 perces félidõbõl áll, amelyet egy 10 perces szünet választ el. Juniormeccsek esetében ez a játékidõ kevesebb.
A kézilabdát általában fedett csarnokban játsszák, de létezik egy másik fajtája is a sportágnak, amelyet a szabadban játszanak. Egyre kedveltebb strandkézilabda nevû változata is. A szivacskézilabdát fõleg a fiatal kézilabdázók játsszák, a kézilabdáéhoz hasonló szabályokkal, csak könnyebb labdával, és kisebb játékterületen.
A kézilabdát 40×20 méteres, téglalap alakú játékterületen játszák, amelyhez hozzátartozik még az oldalvonalak mentén 1 méteres, az alapvonal mögött 2 méteres biztonsági sáv.
A két kapu elõtt található folyamatos vonallal körülvett részt kapuelõtérnek nevezzük. Ezt a vonalat a kapuktól 6m-re húzzák meg. Ettõl a vonaltól 3 m-re található a szaggatott szabaddobási vonal, amelynek minden pontja a kaputól 9, a kapuelõtérvonaltól 3 méterre van felfestve. A kaputól 7 méterre található a büntetõdobás vonala. Ez párhuzamos a gólvonallal. A kapus-határvonal egy 15 cm hosszú, a kapu elõtt 4 méterrel van. A középvonal a pályát két egyenlõ területû térfélre osztja, a két oldalvonal felezõpontjának összekötésével.
Egy felnõtt mérkõzés rendes játékideje 2×30 perc, 10 perc szünettel. A fiatalabb korosztályú csapatok rövidebb meccseket vívnak: 8-12 év: 2×20 perc, 12-16 év: 2×25 perc.
Bizonyos esetekben, például kupameccseken, a mérkõzés nem végzõdhet döntetlenre, a meccsnek az egyik fél gyõzelmével, és a másik vereségével kell végzõdnie. Ilyenkor ha a rendes játékidõ után mégis döntetlenre állnának a csapatok, akkor öt perc szünetet követõen 2×5 perc hosszabbítás következik, egy perces félidei szünettel. Ha ezután is döntetlen az állás, akkor öt perc szünetet követõen újabb 2×5 perces ráadás következik, ugyanúgy egy perces szünettel a félidõben. Ha ezután is döntetlen lenne az állás, akkor büntetõlövések következnek. A csapatok ilyenkor 5-5 hétméterest végeznek el felváltva egymás után, majd az nyer aki többet értékesített belõlük. Elõfordulhat azonban, hogy még ekkor is döntetlenre állnak az ellenfelek. Ekkor egyesével felváltva lövik a büntetõket addíg, amíg az egyik csapat belövi, a másik pedig nem.
Egyes versenyeken a kiírás rendelkezhet úgy is, hogy a rendes játékidõ letelte után egybõl hétméteresdobások következnek, hosszabbítás nincs.
A kézilabdát bõr, vagy mûanyag borítású labdával játszák. Életkortól, és nemtõl függõen eltérõ labdák a játékeszközök:
Labdaméret | Korosztály | Labda kerülete | Labda tömege |
---|---|---|---|
1 | 8-14 év közötti leányok 8-12 év közötti fiúk |
50-52 cm | 290-330 g |
2 | 14 év feletti nõk 12-16 év közötti fiúk |
54-56 cm | 325-375 g |
3 | 16 év feletti férfiak | 58-60 cm | 425-475 g |
A kézilabdát általában egy úgynevezett wax nevû anyaggal vonják be a játékosok, a jobb tapadás érdekében. Ezáltal válnak kivitelezhetõvé az igazán látványos lövések, mint például a pattintott csavart lövés, a cunder.
A két kapu a pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyeszkedik el. Mérete: 2 m magas, és 3 m széles.
Egy kézilabdacsapat 12+2 játékosból áll. A játéktéren egyszerre maximum hét játékos tartózkodhat, a többiek a csereterületen foglalnak helyet. Mindig kell egy kijelölt kapus a pályára, aki eltérõ mezt visel a többiektõl. A kapus mezõnyjátékosként is szerepeltethetõ, illetve egy mezõnyjátékos is átveheti a kapus feladatkörét, ha megfelelõen elkülönül a ruházata a mezõnyjátékosokétól.
Egy mérkõzésen tetszõleges számú csere hajtható végre úgy, hogy a lecserélt játékos a cserevonalnál hagyja el a pályát. Ha a becserélendõ játékos hamarabb lép pályára, minthogy a lecserélt játékos elhagyná azt, akkor az szabálytalan cserének minõsül, és kétperces büntetéssel büntetendõ.
A csapat mezõnyjátékosainak egységes öltözéket kell viselniük, amelynek megjelenése az elenféltõl viágosan el kell különüljön. A játékosok nem viselhetnek olyan tárgyat magukon, amely veszélyezteti a saját, vagy játékostársai testi épségét. Ilyenek például a fej- és arcvédõk, karkötõk, karórák, gyûrûk, láncok, füllbevalók, szemüvegek.
A mezõnyjátékos kézzel, karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel érhet a labdába, a labdát ilyen módszerekkel is csak legfeljebb három másodpercig érintheti. Labdával a kézben maximum 3 lépést lehet megtenni.
Nem szabad a labdát a saját csapat birtokában tartani a támadási akciók felismerhetõsége nélkül, illetve kapura lövési kísérlet elmulasztásával. Ezt nevezzük passzív játéknak. A játékvezetõ, miután felismerte ezt a jelenséget, figyelmeztetésképpen felemeli az egyik kezét, és ha ezután sem változik a támadás intenzitása, nincs kapura lövési kísérlet, akkor a labdát birtokló csapat ellen szabaddobást ítél. Fõként ez a szabály teszi ezt a sportágat ilyen gyorssá, és látványossá, nem engedélyezve egyik csapatnak sem, hogy feladja a gólszerzésre irányuló törekvését.
A kapus az egyetlen játékos, amely a saját kapujának elõterében korlátlanul mozoghat, akár a labdával is, figyelmen kívül hagyva a mezõnyjátékosokra érvényes lépésszabályt is. A kapus a kapuelõtérben védekezés céljából bármely testrészével érintheti a labdát. Azonban eközben nem veszélyeztetheti az ellenfelet.
A kézilabdamérkõzést két egyenjogú játékvezetõ vezeti. A mérkõzéseken a játékosok közül csak a csapatkapitányok szólhatnak hozzájuk. A játékvezetõk ellenõrzik a mérkõzés elõtt a játéktér, a kapuk és a labdák állapotát, ellenõrzik a csapatok felszerelését, a játékosok öltözékét.
A mérkõzés megkezdésekor az egyik játékvezetõ, mint mezõny-játékvezetõ a középvonalnál helyezkedik el, õ a támadó csapat támadási iránya felé néz, míg a másik a védekezõ csapat mögül, az alapvonalnál figyeli az eseményeket. A két játékvezetõ szerepe a támadások váltakozásával felcserélõdik.
JÁTÉKVEZETÕI FÚJÁSOK:
1. Belépés a kapuelõtérbe
2. Fogás és labdavezetési hiba
3. Lépés és idõszabály megsértése
4. Átkarolás, megragadás, lökés
5. Ütés
6. Támadófault
7. Bedobás
8. Kidobás
9. Szabaddobás irány
10. A 3m-es szabály figyelmen kívül hagyása
11. Passzív játék
12. A gól elismerése
13. Figyelmeztetés (sárga) - kizárás (piros)
14. Idõleges kiállítás
15. Végleges kiállítás
16. Játékidõ megszakítás
17. Engedély a játéktérre való belépéshez
18. Figyelmeztetõ jelzés a passzív játékra